Olsefszkyné Jakabos Imola

Háromszék

1999. november 30., 3. oldal

Bocz Borbala emléktárlata

Örömmel tölti el szívem, hogy a már több mint 11 éve néhai Bocz Borikának, az alig 32 évet megért, tehetséges és remek grafikusnak gyűjteményes  kiállítása nyílik szülőföljén, Sepsiszentgyörgyön.

Tragikusan rövid, de termékeny életének első és éltében utolsó egyéni kiállítását én szerveztem és nyitottam meg Brassóban. Borika a kiállítás ötödik napján eltávozott az élők sorából. Amúgy is törékeny fizikuma az utolsó hónapokban egyre légiesebbé vált, már csak a szelleme, törhetetlen akarata tartotta benne a lelket, hogy elkészülhessen a kiállítás  anyagával. Kitartása, emberfeletti akarata, hatalmas önuralma, magas erkölcsi tartása segítette abban, hogy késleltesse az elkerülhetetlen véget. Századunk emberének félelmei, szorongásai hatványozottan felfokozódtak egy évek óta nehéz betegséggel küszködő művész érzékeny lelkivilágában.

Grafikái a lélek szárnyalásai. Semmi nem véletlenszerű és jelentéktelen a grafikáin, mindennek szimbolikus jelentéshordozó tartalma van. A grafikai nyelvezet fehér és fekete ellenpárja Bocz Borbála grafikáin mélyebb tartalmat kap. Emberi és művészi magatartását a tiszta, romlatlan fehér felületek jellemzik. De nem létezhet tiszta fehér fekete nélkül, mint ahogy a fénnyel együtt jár az árnyék. Ez számára egy állandóan kínzó kapcsolat, melyben végül is mindig a fehér dominál, a szellem szárnyalása és győzelme a sötét fölött…

Grafikája a fény grafikája, ahol a feketék csak segédeszközök, csak azért léteznek, hogy még nagyobb ragyogással éljenek a fehér felületek. A fehér az, ami őt igazán áthatotta – a fény, a tisztaság, a ragyogás -, már-már az anyagtalan lebegés érzetét keltve. Nem véletlenül adta egyik sorozatának a Lebegés címet, mint ahogy munkáinak címeinél is többször előfordul a fehér (A fehér út, A fehér térben stb).

Az életteret követelő, sajátos világukat élő tárgyait lágy gyöngédség, lírai finomság lengi körül. A szellem állandó lebegése a lét erőterében.

Grafikái az anyag és a szellem harcának remekbe öntött plasztikai megfogalmazásai, egy állandó belső feszültség kivetítései.

Kiállítása az emberi akarat, a szellemi erő és kitartás győzelmét jelenti a fizikai elmúlás fölött.